...azt mondják nem lehet lépni. Pedig lehet... Csak először bal lábbal... Aztán 13 évvel később jobbal. Nyilván, ha nincs lábad, nincs ilyen problémád sem...
"Rengeteg arcod van. Mint mindenkinek. Mindenki mást lát, érzékel Belőled, mindenki másképp értékeli a gesztusaid, a testbeszéded. Más emberek más periódusaid tapasztalják, vannak akik csak nyugodtabbakat, vannak, akik csak az ideges Henit ismerik...
De igazán senki nem ismer. Reálisan és objektíven Te magad sem saját magadat. Igen... Nyilván ebből következik, hogy én sem.
De ha egy idegen megkérne rá, meséljem el, milyen ember is vagy Te - azt mondanám lehetetlen. Sok embert, szinte mindet le tudnám írni szavakkal... De hogy hiteles képet kapjon Rólad bárki is, ahhoz le kell ülnie Veled beszélgetni. Hallgatnia kell a történeteidet. Meg kell néznie Veled a képeket, videókat a telefonodon. Bele kell néznie a szemedbe és tudnia kell olvasni belőlük. Bele kell túrnia a hajadba és érezni azt a mosolyt, ami ilyenkor megjelenik a szád csücskében. El kell mennie Veled azokra a vidám, és szomorú helyekre, ahol kiadod a feszültséget, vagy kiadod a bánatot. Ott kell ülnie melletted a kocsiban, amikor vezetés közben énekelgetsz magadban. Ott kell állnia mögötted, amikor belenézel reggel a tükörbe...
És még mindig nem saját magadat látod benne. Hanem azt, akit a világ sugall Neked, akit bebeszéltél magadnak hosszú éveken át. Az én szememben Te a világon a legszebb nő vagy most, és leszel míg világ a világ. Nem csak azért, mert gyönyörű az arcod, szexi a dekoltázsod vagy épp vadító a feneked... Hanem azért, mert a szemeid,az arcod úgy tudnak mosolyogni, ahogy senki és semmi más. Azért vagy Te a legszebb, mert egyetlen pillantásod, a szempilláid egyetlen rezgése is olyan forrósággal önti el a szívem, hogy ha vulkán lenne, azonnal kitörne. Te vagy a legszebb, mert hozzá se kell érnem az arcodhoz, tudom, hogy milyen finom a bőröd érintése... Belülről ragyogsz, nem kívülről. Sminkkel, vagy anélkül, Te gyönyörű vagy - hiszen a lelked gyönyörű, és ez tükröződik Rajtad kívülről. És ezek a dolgok nem változnak. A nézésed... Ugyanilyen mély és szeretetet sugárzó marad. Az arcod... Minden ráncod, ami jönni fog az idővel, imádni fogom. Nem elfogadni... IMÁDNI. A lelked pedig... Te vagy a legnagyszerűbb ember már most is. És minél jobban ismerlek meg annál biztosabb vagyok benne, hogy Te egy földre pottyant angyal vagy. Egy tündér... Nincs még egy ilyen odaadó, tiszta szívű, önzetlen, okos ember, aki ennyire gyönyörű lenne, aki mindig meg tud nevettetni, de ugyanakkor minden komoly dolgot meg lehet vele beszélni... Annyira jó ízlésed van, legyen szó akár ruháról, akár hajról, akár ékszerről, akár körömről, bármiről...
Sajnálom, hogy Te nem ilyennek látod magad, amilyennek én tapasztallak, érezlek. Te nem csupán jó ember vagy. Te vagy a legjobb ember a földön, akit ismerek. Megérdemelnéd, hogy szerethesd magad - ne csupán elfogadd, pláne, hogy Te még azzal is vacilllálsz :)
Örülök, hogy én lehetek az a szerencsés, aki felfedezhet Téged, hogy én lehetek az, akinek kinyitod lelkedben az ajtókat... Boldog vagyok, és köszönöm Neked. Minden apró gesztust, mosolyt vagy érintést. Tőled szebb minden napom, és Tőled van értelme az álmatlan éjszakáknak - várni Rád, mert megéri.
Szeretlek."
