"So ya

Thought ya

Might like to

Go to the show..." (Pink Floyd: The Wall)

Vajon honnan tudjuk, hogy az élet, amit a jelenben, most tapasztalunk, valóban az éppen futó életünk, amibe van beleszólásunk, választhatunk utak közül... Vagy karamboloztunk, és épp a halál előtti utolsó pillanatokban lepereg előttünk életünk filmje, és csupán ezt nézzük végig, lassított változatban... A választás pedig csupán illúzió, hiszen minden már csak a múlt.

Kezdhetném az elején is... De ha most visszagondolok arra, hogy kezdődött, belehalnék a bánatba, ha most kellene beszélnem róla. Majd később. Most szívesebben gondolok vissza a Valentin napra.

"Nem azért szeretlek, mert Te vagy a legszebb nő a Földön. Majd megöregszel, és ráncos leszel... De nekem 100 évesen is Te leszel a legszebb és egyetlen nő a világon. Mert minden ráncod, minden mosolyod, minden nézésed azt suttogja: Szeretlek!

Nem azért szeretlek, mert határozott, igazi vezető vagy, akire felnézek. Látom Benned a félénk kislányt, aki úgy belém tud bújni, hogy az ölelése majd összetöri a bordáimat. Tisztelsz engem, ahogy én is Téged. Ha megbántasz, jobban fáj Neked, mint nekem... És nem szégyellsz bocsánatot kérni. Soxor akkor is, amikor nincs miért...

Nem azért szeretlek, mert csodálatos Veled minden "olyan" pillanat... Pillanat... Óra. Napok. Csak pillanatnak tűnnek... Idővel fontosságát veszti. Egy csók, egy mosoly, egy simogatás, egy kedves szó, hogy ágyba hozza a másik a kávét... Vagy a járókeretet és a reggeli gyógyszeradagot.

Nem azért szeretlek, mert rohadt finomat főzöl... Hanem azért mert különleges fűszert is teszel bele. A szíved egy darabját.

Nem azért szeretlek, mert okos vagy, intelligens és bármiről lehet Veled beszélgetni. A szavak elfogynak... De nem kell mozognia a szájnak, mert az igazi mondanivalót nem a fülünkkel halljuk.

Nem azért szeretlek, mert nincs jobb, vagy nincs más... Egyik sincs. Csak Te vagy.

Azért szeretlek, ahogy szeretni tudsz. Mert azt amit Tőled kapok... Nem lehet pótolni semmi mással.

Azért szeretlek, mert Neked ez a ronda, nyeszlett, durva, idomtalan kavics a legszebb gyémánt a világon, akihez jobban ragaszkodsz, mint bármi máshoz."

Csodálatos nap volt. Az első közös Valentin-nap. És lehet, hogy az utolsó is. Nagyon fáj a fejem... Lehet kiloccsant az agyvelőm, és átment az A oszlop a fejemen?!